Ramadan Kareem

Hahó Otthoniak!

Lassan 2 hónapos hallgatás után belerecccsentek a csöndbe és újra hírt adok magamról. Kezdhetném mentegetőzéssel, h miért, és miért nem… de ezt most kihagynám, mindenesetre nagyon örülök, h ennyire vártátok a folytatást 🙂

Szinte biztos vagyok benne, hogy egy blogbejegyzésben nem tudom lefedni az elmúlt 2 hónap eseményeit, a kronológiának meg neki sem futnék, ezért csak úgy csemegézgetek…

Először is, ami a legfontosabb, és aminek a legnagyobb aktualitása van most, az a Ramadan, azaz a muszlimok legnagyobb (egy hónapos) vallási ünnepe, a “holy month”, azaz a szent hónap, ami gyakorlatilag ilyenkor fenekestül felforgatja az arab országok mindennapi életét. Nem véletlen, hogy nem azt írtam, hogy a muszlimok életét, ugyanis kivétel nélkül mindenkire, aki ebben a hónapban arab országban él vagy csak “tartózkodik”  hatással van, majd hamarosan kitérek rá, hogy pontosan mire gondolok.

Bevallom őszintén én eddig nem sokat tudtam az iszlám vallásról, kultúráról, ezért is örültem neki, mikor megtudtam, hogy a Fanar (Iszlám Kulturális Központ)  Ramadan estet szervez kifejezetten “nem-muszlim” nőknek, amire most hétfőn, a Ramadán 4. napján került sor. Rendkívül érdekes élmény volt!! 🙂 Először egy kis előadóterembe tereltek minket, ahol a  muszlim vendéglátóink, akik amúgy a Fanar munkatársai és kivétel nélkül muszlim nők voltak meséltek a Ramadanról, a szokásokról, feltehettünk kérdéseket és ők nagyon kedvesen és nyíltan válaszoltak.

Miután lement a nap először imádkozni mentek, ahova kivételesen mi is velük tarthattunk, viszont mivel a mosque-ba (mecset) a nők csak teljes “takarásban” mehetnek be, így nekünk is fel kellett vennünk a ruhánkra az abayat. Haat nagyon furi érzás volt a fejünk búbjától a kislábujjunkig korom fekete lepelben lenni, kb úgy festettem, mint egy apáca, és nem is volt nagy komfortérzetem benne, de elfogadtam és tiszteletben tartottam, hogy itt ez a szokás, ill. a feltétele annak, hogy kicsit beleláthassak az ő világukba…

 

Természetesen itt még az imádkozás is külön zajlik, a férfiak az alső szinten, a nők szeparáltan egy emelettel feljebb, de egy fa apácarácson keresztül le lehetett látni, én meg persze nem voltam rest ezt lencsevégre kapni. Íme:

Az ima után megtörhették a böjtöt, és egy kellemes vacsora (Iftar) mellett folytattuk a különböző kultúrák és vallások, szokások és hagyományok kivesézését.  Kb 40-en lehettünk vagy 15 országból plussz az öböl-térségből származó házigazdáink.

A földre  leterítettek egy hosszú nejlont, amit úgy “rendeztek be”, mint egy hatalmas ebédlőasztal, amire nagy kerek fém tálcán mindenféle remek falat, mogyorós, sáfrányos rizs, csirke, tojás került , külön dobozokban saláta és némi arab édesség-golyó.

Teli hassal és rengeteg új ismerettel a fejemben távoztam, aminek egy részét most szívesen meg is osztom veletek, mert gyanítom, hogy hozzám hasonlóan az Európában (így Mo-on) élők is vajmi keveset tudnak a több mint egy milliárd muszlim legnagyobb ünnepéről.

A Ramadán az Iszlám Holdnaptár 9. hónapja, s mint ahogy a neve is mutatja a naptár a Holdhoz igazodik, ezért minden évben kb 10-11 nappal korábban van,  mint az előzőben. Így történhet az, hogy van amikor télre esik  (az a szerencsésebb – mert nem a legnagyobb hőségben kell böjtölniük, illetve nyáron a nappalok is hosszabbak), van amikor meg nyárra, mint ahogy most is.  Idén július 2o. péntektől 30 napon át, augusztus 18. vasárnapig tart.

A Muszlim hit szerint ez az a hónap, amikor Allah bemutatta Mohamednek a Koránt. Ebben a hónapban minden egészséges felnőtt muszlim hajnalhasadástól napnyugtáig böjtöl, azaz nem ehetnek, nem ihatnak, nem dohányozhatnak, illetve szexuális kapcsolatot sem létesíthetnek, továbbá tiltott minden az Iszlám tanításaival ellentétes viselkedés, mint például a káromkodás, mások kibeszélése, olyan tévéprogramok nézése melyek erkölcstelen gondolatokat ébreszthetnek (akkor miért adnak le ilyen filmeket ilyenkor az arab csatornákon??? – kérdem én halkan) , de mellőzni kell a “felesleges” fecsegést is,  azaz a lényegre kell szorítani a társalgást.

A böjt alól kivételt képeznek a gyerekek (pubertás kor előtt), a tartósan betegek, a fizikailag koplalni nem képesek, a gyógyszeres kezelés alatt állók, a terhes vagy még szoptató anyák, a menstruáló nők, illetve akik utaznak. Ez utóbbit nem teljesen értem, mert pl azok, akik nem arab országban élő muszlimok, azokra vonatkozik, de akik éppen A-ból B-be mennek, azokra nem…

Aki utazás vagy menstruáció miatt kihagyott néhány napot, annak kötelező bepótolni az elmulasztott napokat, ergo azoknak annyi nappal tovább tart a böjt, aki meg terhes/szoptatós anyuka annak a következő évben kell bepótolnia, illetve ki lehet váltani az elmulasztott napokat azzal, hogy a kihagyott időszakra biztosítják egy rászoruló teljes étkeztetését.  Nekem amúgy ez nagyon szimpatikus, meg egy csomó minden a Ramadánnal és a vallásukkal, hitükkel kapcsolatban, de sok minden meg merőben ellentétes az én beállítottságommal, úgyhogy kedves barátaim azért nem kell  attól félnetek, hogy áttérek erre a hitre, de mindenképpen szeretném minél jobban megismerni és megérteni őket, ha már a sors úgy hozta, hogy egy időre “összezárva” élek velük itt, a földbolygó ezen pici kis országában…

A böjt másodlagos célja amúgy, hogy megtisztítsa az elmét, a testet és a lelket egyaránt. A muszlimok ilyenkor kőkemény önkontrollt gyakorolnak, ezekben a napokban még jobban felerősödik az amúgy is jellemzően szoros  családhoz való mély ragaszkodás,  jobban megbecsülik az élet fontosabb dolgait, és a 16 órás éhezés/szomjazás empatikusabbá teszi őket és nagyobb együttérzésre tanítja a kevésbé szerencsésekkel szemben. Minél többet kell imádkozni (napi 5 ima kötelező, megvan pontosan mindegyiknek az ideje, és vannak “javasolt” további ima “alkalmak”, ami az egyénre van bízva, de erősen ajánlott, ha” jó muszlimnak” tartja valaki magát), mert az a mondás járja, hogy az ilyenkor elmondott imák többszörös szorzóval számítanak majd, amikor a Menyországba kérik a bebocsáttatásukat.

Naplemente után aztán összegyűlnek, hogy elfogyasszák az Iftart , amely általában datolya és egy pohár tej elfogyasztásával kezdődik, majd imádkozás után a fő fogások következnek. Éjszaka, a következő napfelkeltéig szabadon ehet/ihat/szeretkezhet bárki. A legtöbben élnek is ezzel a lehetőséggel, és napfelkelte előtt közvetlenül (ezt sohournak hívják) újra nassolnak valamit, ami energiát ad a következő 16 órára.

Ami a legveszélyesebb a Ramadanban az az, ahogy az arabok ilyenkor az utakon vezetnek, a legtöbb baleset (amúgy sincs kevés errefelé) az év ezen időszakában történik, azt szokták mondani, hogy itt tudod lemérni milyen jó vezető vagy, és milyen jók a reflexeid, ha “túléled” a Ramadánt mindenféle koccanás vagy nagyobb baleset nélkül. A legdurvább időszak este 6 óra körül van, amikor már kezd lemenni a nap, az utolsó percek a böjt megszakítása előtt, rohannak, hogy odaérjenek az esti imára, majd pedig az iftar-ra, ami amúgy reggelit jelent (breakfast – break fast, azaz megtörni a böjtöt). Na akinek van egy csepp ki esze, az ilyenkor igyekszik otthon maradni … Napközben viszont pont azért mert a nagy többség ki sem mozdul, istenien lehet közlekedni az amúgy túlzsúfolt utakon :))

Ilyenkor általában rövidített munkaidőben dolgoznak a hivatalokban, bankokban, a legtöbb magáncégnél is. A gyerekeknek is délben vége az iskolának – ha iskolaidőre esik a Ramadán (most ugye nem).

Visszatérve picikét a böjtre, ők azt mondják, hogy fizikálisan a koplalás segít a vércukor és koleszterinszint, a vérnyomás, valamint az elhízás mértékének csökkentésében. A vallásos okok mellett tehát egészségügyi haszna is lehet ennek az “elhivatottságnak”. Nos, még ha azt el is fogadom, hogy a böjtölés lehet egészséges, segít megtisztítani, tehermentesíteni a szervezetet, de hogy a  35-45 fokban 14-16 órát víz nélkül legyen az ember??? Ép ésszel fel nem fogom, hogy ebben mi az egészséges. De hát több mint 1 milliárd ember megteszi minden évben, ennyi ember “nem tévedhet” – ahogy szokták mondani. De tutira kell lennie valami belső motivációnak, hitnek, ami segít végigcsinálni, ami minden bizonyára bennük van. Minden esetre a legnagyobb tiszteletem az övék.

A 4,5 hónap alatt lehetőségem volt több muszlim (közel-keleti, egyiptomi, marokkói stb.) embert közelebbről és mélyebben megismerni (anyumnak üzenem, hogy nnna “annyira” mélyen nem, ne izguljon – jja mert drága anyukámnak azért szerintem a top 3 rémálmában benne van, hogy én és Mustafa állunk az iszlám “házasságkötő sátorban” :)) Na de viccet félretéve – megfogadtam, hogy megtisztelve az ünnepüket ma egy kicsit komolyabbra veszem az alaphangot, de azért a kisördög csak kikukkant belőlem, mit van tenni 🙂 – szóval elég sok muszlim barátom/haverom lett (fiúk/lányok vegyesen), akikkel gyakran szoktam beszélgetni, és most a Ramadán ideje alatt is tartom velük a kapcsolatot, bár többnyire az éteren keresztül, mert ők ilyenkor “más életet” élnek, más bioritmusban, de akikkel találkoztam is mindegyik tele van energiával, mosolyognak, fel vannak villnyozva… Döbbenetes számomra.

Én csak 1 nap próbáltam követni az ő böjtjüket, Isten az Atyám megpróbáltam, de kb 8 óra elteltével ott voltam, hogy vagy eszem vmit, vagy “ártalmassá válok a környezetemre”… Konkrétan letoltam minden kis indiait az útról, jja mert hogy ehhez most már megfelelő harcijárművel is rendelkezem (egy 3.5 l-es motorral felvértezett gépsárkány szerelmem legújabb tárgya)  szóval olyan mértékben leesett a vércukrom, h már homályosan láttam és csak 1 gondolat forgott a fejemben és a szemeim előtt, h minél hamarabb hazaérjek, és felszakíthassam a hűtőszekrény ajtaját…

Háát ennyit az én böjtömről, de mindig tudtam, h én ehhez gyenge vagyok… Ami nem megy, azt ugye nem kell erőltetni..

Viszont!! Megtaláltam a nekem való napi “étrendet” Ramadán idejére, ami olyan jól működik, hogy már egy hét alatt nem mellesleg 1.5 kilót fogytam, ugyanis bevezettem, hogy reggelizek, amit nem szoktam korábban (2 szelet vajas piritós magában vagy sajttal, plussz egy nagy tejeskávé ), illetve többször eszek keveset, és általában du 4-5 körül eszem utoljára, vagy max még 1-2 falatot este 7-8 körül… A többször eszek keveset vasárnaptól-csütörtökig ergó a munkanapokon úgy zajlik, hogy kiszökök a kis teakonyhába (kb 1.5 m2), ahol a teaboy-ok szokták a kávét, teát stb elkészíteni nekünk (ilyenkor gyakorlatilag ők “holiday-en” vannak, semmi dolguk), és sutyiban, háttal az ajtónak letolok egy banánt, vagy septiben elkanalazok egy joghurtot, mert elvileg tilos “nyilvános helyen”, így az irodákban is enni/inni, mert ezzel felzaklathatjuk a muszlim kollégákat, de ugyanakkor szerintem maximálisan tudatában vannak, h a nem-muszlimok így-vagy úgy de “megoldják” a gondjaikat a kiskonyhában. A merészebbek kis dobozokban hoznak főtt kaját és megmikrózzák… na ezt én már pofátlanságnak tartom, mert azért a melegített ételnek szaga van…az meg ugye a kulcslyukon keresztül is megtalálja az utat kifelé… én azért csak hideg és gyorsan fogyasztható kaját csempészek be magammal minden nap, szigorúan fekete, nem átlátszó zacsiban 🙂

Egy jó dolog azért mindenképpen van számunkra is a Ramadanban. A hivatalos munkaidő  8-13-ig van, de nekem még 2-fél 3 előtt nem  nagyon sikerült eljönnöm az irodából, mert a főnököm 5 hét szabin van, és rám hárul a feladatainak egy része is, de így is azért sokkal rövidebb a munkanap az átlagoshoz képest, így van időm relaxálni, OLVASNI, elmélyedni magamban, sportolni…ééééés blogot íírni :)) Egyébként megfogadtam, h mostantól taktikát váltok, és többször írok keveset. Gondoltam, ha ez az étrendben bejött, miért ne próbálnám ki itt is 🙂

És azt is kitaláltam (mert mostanság sok időm volt kreatívkodni 🙂 haha), hogy kihasználom az iPhone-om diktafon funkcióját, mert ugye a legjobb gondolatok mindig vezetés/WC/zuhany stb közben jönnek, de legalábbis nem laptoppal az ölemben, hogy szépen felveszem magvas gondolataimat diktafonra és így nem felejtem el, hogy miről akartam írni, illetve ha vmi frissen történik velem, akkor azon nyomban “meg tudom örökíteni” (képpel és hanggal is), így tutira nem veszik a feledés homályába … Ugyanis most is annnyi de annyi minden történt a 2 hónapban míg kicsit “eltűntem”, hogy szinte biztos, hogy jó, ha a 20-25%-a valaha is lejegyzésre kerül …

Pl az is, hogy rákaptam a klasszikus zenére!! 🙂 Ez biztos jele az öregedésnek – gondoltam mindig, de ezt már nem osztom, ugyanis hihetetlen mértékben feltölt, és inkább fiatalabbá és energikusabbá tesz. IMÁDOM!! Kb másfél hónapja voltam először a Katarában a Qatar Philharmonic Orchestra egyik előadásán, amit a Qatar Expats társaság szervezett, és háát már első pillanattól kezdve rabul ejtett… Olyan szinten “átment rajtam” és megfogott a zene, hogy néha konkrétan a könnyeimmel küzdöttem. Arra is rájöttem, hogy a hegedű meg a cselló vannak a legnagyobb hatással rám, és nem tudom eldönteni, hogy azért, mert gyerekkorom egy rövid és már mélyen feledett időszakában szülői indíttatásra megpróbálkoztam mindkettőt  (ebben a sorrendben) bizonyos szinten elsajátítani, vagy szimplán “csak” azért, mert a szívem és lelkem mélyéig  hatol minden egyes dallam, ami kiszabadul belőlük 🙂  Hmm vagy a kettő együtt 🙂 Nem is érdekes, miért… csak szeretem és kééész 🙂

Rá két héttel aztán kaptunk pár ingyen jegyet az egyik magyar zenésztől, aki játszik a filharmónikusoknál (mert amúgy meg kb 20 magyar zenész van a zenekarban), amikor többek között Ravel: Bolero-ját is játszották. Háát mit mondjak, katartikus élmény volt! Olyannyira, hogy másnap este is elmentünk, már csak azért is, mert az volt az utolsó előadás a nyári szünet előtt. Hazautaztak a zenészek, és majd szeptemberben indul az új szezon.  Már most hiányzik és tuti, hogy szeptembertől “bérletes” leszek 🙂

Na drágáim, itt most elvarrom a szálakat, mert nekem itt már hétvége van, és lelki füleimmel hallom a tenger csalogató szavát 🙂

Ígérni nem merek semmit, de igyexem nem eltűnni úgy, mint az elmúlt 2 hónapban 🙂

Addig is írjatok, kérdezzetek, véleményezzetek!! :))

Üdv,

Blondie

 

 

 

 

Szerző:

blondie

Egy optimista, jókedélyű, nyitott, kalandvágyó Szőke Nő, aki gondolt egyet és maga mögött hagyta a számára oly sokáig biztonságot jelentő, jól letaposott ösvényt, a konvenciókat és új kihívások után nézett egy Magyarországtól 4000 km-re fekvő, mesés és izgalmas közel-keleti országban, Katarban, ahol minden megtörténhet, és mindennek az ellenkezője is... A mottóm: " Ha nem feszegeted a határaidat, sosem tudod meg ki is vagy valójában" /Coelho/

14 thoughts on “Ramadan Kareem”

  1. Dráginca!
    Én is örömmel olvaslak, és én is lendülettel írom a second life sorozatomat, ill. heti blogbejegyzést a Nőtudatra, Coventryből. December óta itt élünk a Párommal, és hasonló másságot élek meg, és kíváncsiskodom a krisnások-indiaiak és muszlimok között. Megváltozott a napi rendünk, az étkezésünk, a szokásaink, de jó, igazán fiatalon tart a vérbeli ujrakezdés…:) Megszokni, elfogadni és tulélni! Lehetőleg gyökeret verni, akár a kétlakiságra törekedve!-ezek a céljaink.
    Szeretettel üdvözöllek, puszik Blondie!

    1. Drága Gyöngy!

      De jó hallani Felőled! Nem is tudtam, hogy Te is – egy időre vagy véglegesen – elhagytad kis országunkat!
      Igen én is pontosan ezt élem meg, a Piramisnak a “Ha volna két életem…” c száma jutott eszembe vmelyik nap, hogy nekem gyakorlatilag most két “párhuzamos” életem van, merőben más a kettő, de egyik sem lenne olyan jó a másik nélkül :)) Te biztos érted ezt 🙂
      Nagyon kiváncsi vagyok a Te benyomásaidra, érzéseidre…, úgyhogy mindenképpen olvasni foglak!! :))

      Ölellek!! 🙂

  2. Szia, még nem olvastam végig az egészet, de talán az utazós dolgot félreérthetted, és pont fordítva van? Ugyanis A-ból B-be utazók (X távolságon túl, ami kb 90 km) megtörhetik a böjtöt, de akik például tartósan vagy hosszabb ideig idegen országban vannak, azoknak kötelező böjtölni, mert ők nem számítanak utazónak.

    1. Szia!

      Én is így gondoltam, talán picit félreérthetően írtam, de én is így hallottam, hogy az utazók megtörhetik a böjtöt, viszont mihelyt megérkeznek folytatniuk kell…

      Üdv,
      Blondie

  3. Drága Blondie,
    egy időben érdekelt a ramadan is, és valahol azzal találkoztam, h ezeket a szigorú szabályokat időről időre kicselezik az okos emberek. pl.: feketével befestett ablakok mögött ehetnek az emberek ramadan alatt is, hiszen Allah nem látja őket.
    Mielőtt elszállnánk attól, h katolikus vallásban nincs semmi csalás, gondoljunk bele: a nagyböjt 40 napjából, mennyi jelenleg az aktuális?! Sőt, anno a 40 nap alatt, a halat és VIDRÁT lehetett enni, de húst nem! Vidrát azért mert a vidra vízi állat. . . 🙂
    Egyébként, a vallások jelentős része a világon nagyon pragmatikus. . . Nincs ezekkel baj, mert sokat (jelző nélkül) hoztak a világnak 🙂
    Hááát így!
    Üdv, egy liberálisnak konzervatív, konzervatívnak liberális fiú

    1. Kedves liberálisan konzervatív fiú! 🙂

      Nehéz ezekre a felvetésekre úgy válaszolni, hogy ne nyúljon olyan hosszúra, mint a blogbejegyzéseim szoktak, de azért vmennyi késztetést mégis érzek, hogy belemenjek… 🙂 Meg hát nem is én lennék, ha nem :))
      Nem vagyok nagy vallási “szakértő”, így nem is szeretnék okoskodni, tényleg csak pár gondolat, ami KIZÁRÓLAG a saját véleményem, remélem ezzel senki “érdekeit” nem sértem meg.
      Én katolikus keresztény vagyok (így lettem keresztelve), de nem járok rendszeresen templomba, nem böjtölök Húsvét előtt, de van egy saját belső értékrendem és hitvallásom, ami ad egy “keretet” az életemnek és megpróbálok aszerint élni, szerintem egész jól megy 🙂 Nekem nem kellenek papok, hogy “közvetítsenek”, nem kell arany oltár, meg tömjénfüst meg minden egyéb külsőségek, nem mormolom el a “szokásos” imákat esténként, DE hálát adok MAGAMBAN mindenért, amim van és amit kapok az Élettől, és igen szoktam fohászkodni az én Istenemhez, vagy legyen az gondviselő, a magasabb erő, az Égiek, a Segítőim, az Univerzum… és még sokféleképpen hívhatnánk, ki miben hisz, és ez a lényeg ki miben hisz, és mit tart fontosnak LEGBELÜL. Akkor és ott és olyan gyakorisággal teszem mindezt, ahogy arra nekem szükségem van.
      Ismerek nem egy olyan embert, aki rendszeresen templomba jár és “vallásos”-nak vallja magát, de mellette olyan életet él, hogy “van/lenne mit meggyónnia” minden héten. Én senkit nem ítélek el (ezért sem), mindenkinek a saját lelkiismeretével kell elszámolnia…
      Viszont visszatérve egy szó erejéig a muszlimokhoz, itt is vannak természetesen “jó muszlimok” és olyanok, akik kevésbé tartanak be minden “szabályt”, de valahogy a Ramadan idején én úgy érzékeltem (és másoktól is ezt hallottam), hogy mindannyian “jóvá válnak”, ez itt a nagy megbocsátások ideje, ha bárkiben harag lenne a másik iránt, azt most “elengedik”, és mindenki tiszta lappal indul tovább. (Hány olyan esetet hallottam “otthon”, hogy testvérek évek/évtizedek óta nem beszélnek egymással, mert összevesztek vmi örökösödési ügyön vagy bármi máson, és mindkettő a másiktól várja, hogy bocsánatot kérjen…) A helyieknek ez tényleg nagyon fontos ünnep, meg merem kockáztatni – még ha ezért lehet, hogy többen megköveznek is – hogy jelentősebb, de mindenképpen sokkal mélyebb, mint nekünk keresztényeknek a Karácsony. Nekik valóban az ADÁS öröméről szól, ők ilyenkor ( a böjt és az imádkozások mellett) nagy pénzekkel támogatnak alapítványokat, szervezeteket, rászorulókat, és csak a gyerekek kapnak egy kis ajándékot, míg a mi Karácsonyunk egy jó ideje (tisztelet azoknak a családoknak, ahol nem így van), de sajnos leginkább már többnyire a túlzásokba eső, eszetlen vásárlásról és a mértéktelen “zabálásról” szól…
      Nem szándékoztam párhuzamot vonni a két vallás között, még ha kicsit most úgy is jön le, elnézést érte, csak a saját személyes véleményemnek adtam hangot. Amúgy azt gondolom, hogy nincs jó meg rossz vallás, mindenki abban hisz, amiben jól esik, és ezt tiszteletben kell tartani…

    2. Szia Okoska, engedd meg, hogy okoskodjam én is 🙂 Olyan nincs, hogy sötét szobában lehet alkoholt inni vagy csalni a böjtben, ez mesebeszéd 🙂 Aki meg akarja törni a böjtöt, az max azért csinálja zárt ajtók mögött, hogy ne vonjon magára megvető tekinteteket vagy ha engedéllyel tör böjtöt (pl beteg) akkor meg tapintatból. Szóval aki tényleg vallásos, az komolyan veszi a böjtöt, és nem csal, de egyébként aki gyerekkora óta böjtöl, annak szinte meg sem kottyan (persze ez így túlzás, mert azért nehéz).

  4. Szia!
    Most találtam csak rá a blogodra és olyan jó olvasni ezeket a dolgokat egy magyar lány szemszögéből. És mellesleg az egésszel teljesen egyetértek. Én 2 éve vagyok kapcsolatban egy afrikai muszlimmal és most ő is “ramadan-ol” 🙂 Sokan kérdezik csinálom-e vele, de én nem tudnám elképzelni hogy akár 3-4 órán keresztül is víz nélkül kibírjam. Egyébként szerintem egy igen tiszteletre méltó vallás, amióta én is közelebbről ismerkedek vele. Jó volt olvasni!

  5. “Egy húzóra” elolvastam az összes blogbejegyzésedet, és kíváncsian várom a folytatást!
    Jómagam is külföldön élek (közigazgatásilag Európában), de ez nagyon más világ lehet. Különösen jó egy olyan blogot olvasni, aminek az írója jól érzi magát a bőrében:) Csak így tovább!

  6. Kedves Blondie!

    Beleolvastam a blogodba, és ezzel kapcsoltban lenne néhány kérdésem.
    Most októberben utazunk a barátommal Dél-Afrikába Dohán keresztül, és a visszaúton lesz 9 óránk az indulásig,csak éjszaka.
    Nagyon szeretnénk megnézni a várost, viszont a gépünk este 11 fele érkezik meg és másnap reggel 8 körül repül tovább Budapestre, és nem tudjuk érdemes e elhagyni erre az időre e repteret.
    Az lenne a kérdésem, hogy javaslod-e hogy bemenjünk a városba, ha igen mivel, mit érdemes megnézni…stb Minden tanácsot, elfogadunk… 🙂
    Köszönöm szépen előre is.
    Email címem: kerezsi.nora@gmail.com

    Üdv

    Nóri
    Debrecen

    1. Szia Nóri!

      Hamarosan priviben válaszolok. Amúgy ha épp úgy érkeztek, h a rákövetkező nap nem munkanap Dohában (azaz csütörtök vagy péntek éjjel lesztek itt), akkor nagyon szívesen Veletek is tartok, megmutatom az éjjeli Dohát, körbeviszlek kocsival Benneteket, mert itt anélkül elég nehézkes közlekedni… Na majd emailben lebeszéljük.

      Üdv,
      Blondie

  7. Szia Blondie!

    Amikor visszaindulunk épp vasárnap lesz Dohában, nem tudom akkor mennyire van lehetőség ott bármire?
    És az hátrány hogy a kimenőnk kb. este 11-től reggel 7-ig tart.
    Várom a válaszod: kerezsi.nora@gmail.com

    Köszönettel

    Nóri
    Debrecen

  8. Szia!! elkérhetném én is a mailcímed kedves Blondie? 🙂 egy két rövid tippre lenne szükségem, ha nem gond…előre is köszönöm! Üdv, É.

  9. Ked
    kedves szoke no! `Itt vgyok a tett sziheyen es raerek bongeszni,nem ugy mint,otthon.Szabi van.Rokonoknal vagyunk a ferjemmel.Nagyon jol erezzuk magunkat.`Olvasom a blogodat,csak gratulalni tudok.Mi mar 38 eves hazasok vagyunk,4 gyerek orvos,gyogyszeresz par.Ateltem mindent,amit irtal,Sziriaban tobbszor s voltunk,meg jordaniaban is.Mindszenten lakunk,Csongad megye.Te Vasi vagy en meg Zalai.Amiert irok hol a folytatas kerdojel Befejzted a blogot vagy a munkat Kivancsi vagyok.Puszi Maria

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.